Minden félévben 4 tantárgyunk van, az az átlag, lehet több, kevesebb ritkán, de az a 4 elég tömény, sok anyaggal, ami elég is egy félévre. Nem is értem hogy tudtunk otthon egy félévben 8-10 órát is hallgatni. Ez sokkal specifikusabb, nagyon tetszik. Néha így sem tudom követni a dolgokat mikor feltorlódnak az események. 1-1 fejezet hetente 40-50 oldal egy könyvben. Utána a könyvtől és az én szöveg értelmezésemtől függ meddig tart ezeknek a feldolgozása.
Szóval, volt 2 db csoportmunka, 3 db egyéni.
No.1.beadandó: System analysis and design.
Tanár: francia anyanyelvű afrikai származású nő, 20 éve ausztrál állampolgár és azóta kb.tanít is.
Kicsit furi, mert nem mindig van mindennel tisztában, ami nekem érdekes. A powerpointot tökéletesen leköveti meg a sémát amit 20 éve megtanult és azóta pontosan ugyanúgy van. Semmi nem változott egy percet sem. És tényleg , mert IT tanár lévén nem igazán van képben a 21.sz. dolgairól, a paywave fizetés meg, hogy credit kártya új volt neki. (Szandra gondolata: na bazdmeg…)
Ettől függetlenül a system analysis (rendszer analízis ) és elvileg a database (adatbázis) a fő irányvonala, mint már mondtam 20 éve. Szóval furi, engem igazából nem is érdekel , hogy ő mi hogy merre meddig, mert alapvetően egy kedves aranyos tanár, a hangja mondjuk néha egekbe repített plusz az elején nem nagyon találta a szavakat, mert nem beszél sokat angolul. (Bizony, siman kijöhettek nyelvtudás nélkül csak anyanyelvi környezetben kell lenni mindig). Csak egy példa általa, a Python program nyelv angolul ejtsd: pájthon, franciául pithooon, magyarul csak siman piton)
Viszont a történelem, amit megélt minden órán feljön pl. mi volt 1992-ben! YES! Én nem sokat változtam abból a szempontból, hogy igen megmondtam neki a 3. órán, amikor már megint elmesélte, hogy volt egy tanítványa, aki nagyon nagy vezető lett, meg igen, azt is mesélte már 3x, hogy a Univeristy of Georgian tanult amikor bejött a boltokban a vonalkód olvasó rendszer, mennyire el volt halva, aztán mikor Párizsba utazott még pötyögték az árut és kígyóztak a sorok. Ő már csak nevet, hogy hát Alexandra biztos fogja megint mondani hogy ezt már említettem (Szandra: Igen, mert már említetted!!!)
A beadandó, kb. olyan volt mint egy ZH, azt mondta úgy csináljuk meg, saját szavainkkal kellett megfogalmazni pár fogalmat, rajzolni kellett pár adatbázisos táblázatot, diagramot. Semmi referencia, mert az neki nem kell. Ugyan volt egy rész amire rá kérdeztük hogy akkor ez is kell, mondta hogy igen aztán múlt órán közölte hogy hát ő azt nem kéri. Ezt követni…. Az egyik dolgozatomat szerintem kicsit alápontozta, mert nem szóról szóra írtam le dolgokat, nem rovom fel neki, ahány ház annyi szokás. Érdekes hogy ő például szintén hadilábon áll pár angol kifejezéssel, és mégis ő az aki n fogadja el ha én más szavakkal fejezek ki valamit. 🙂 Az anyanyelvű tanárok pedig kedvesen azt mondják hogy értettem a lényeget, adok rá pontot. Ez biztos valami francia. 😀
SzandP Blog 